„A Világ Világosságától jön - és oda vezet majd vissza.
A múlt igazságának fényét hozza a jelen sötétségébe.
Istenről beszél e könyv úgy, amint Őt megismerték ősapáink, és ahogy ismereteiket - évezredekkel ezelőtt - agyagtáblákra írták.
Szeresd az Istent, és becsüld őseidet e könyv szerint, hisz jövődet építed általuk!
Mert, aki Istennek és múltjának szeretetével megújulni képes - az halhatatlanná lesz. Az ember is és a Nemzet is”.
(Badiny Jós Ferenc)
A MAGYAR BIBLIA
Magyar Bibliánkban igazságokat és a Mah-Gar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.
Az ő országuk – az özönvíz előtt – hatalmas volt és nagy tudásukkal uralkodtak mind azokon a testvérnépeken, akik – a mai történelmi elnevezések szerint – Szkítiában, Sarmatiában, Médiában és Egyiptomban laktak.
A datolya pálmákkal teli folyamközben, a meleg éghajlaton, hatalmas városaik voltak a két folyó mentén, ahol az egyik folyó neve BARANA és a másik INDIGNA volt régen.
Mind a két folyam az Ar-Ar hegységből ered. Arról a vidékről, amit a héberek bibliája KUS FÖLDJÉNEK nevez. Nagy királyuk NIMRUD volt, aki városaikat építette és a tudományt, és a tűzet az égből hozta magával.
Kezdetben létezett a Szellem, a Lélek és az Erő. A nagy „Egy”-ben élt a Minden felett. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Neve: ÍZ.
- ÍZ „volt” a Kezdetben és „van” örökké a Minden felett.
- ÍZ alatt nyugodott a Csend. Mozdulatlanságban hordta az ősanyagot. Az ősanyagban – az ősvizet. Az ősvízben – az Élet ígéretét. E három egységét is hittük. Neve: TEN.
- Így lett nekünk a „kezdet”: ÍZ-TEN.
Folytatáshoz, kattintson ide!
